Szupi

2010.06.14.

Szupit a hétvégére a hugomra bíztuk, ugyanis elutaztunk egy hosszú hétvégére. Hugi rendes volt, mert vállalta a kutya felügyeletet. :-) Végülis csak 3 napról volt szó, gondoltuk majd jól ellesznek.Minden játékot, fekhelyet, kaját, tálat elvittünk neki. Első nap Szupi még nagyon aktív volt, és persze felfedezte a szobát. De nem volt gond, hugi rászólt és akkor otthagyta, amihez nem volt szabad nyúlni. :-) Nagyon melege volt, alig aludt valamit pedig azt mondtam, hogy nem lesz gond, mert úgyis egész nap csak alszik. :-)

Délután elmentek egy közeli parkba sétálni, ott nagyon jól elvoltak, kiszaladgálhatta kicsit magát. Találkoztak pár kutyával, de Emes inkább nem engedte közel egyiket sem. Este pedig csak az utcába mentek sétálni, de Emese elkövette azt a hibát, hogy elindult az ajtó felé a pórázzal de előtte még elment a WC-re. Hát Szupi már nagyon izgatott volt és mire kiment, a fürdőszoba előtt ott volt a nemkis tócsa... Ezt már nem bírta tartani. Persze volt nagy pocaksimi könyörgés, Emese meg nem értette, hogy miért, de hamar rájött. :-D 

Másnap nagyon korán mentek le reggel, biztos ami biztos, aztán meg egész nap bent voltak. Szupi nagyon aktív volt, és megint nem akart aludni. Állandóan foglalkozni kellett vele, mert már nem volt olyan jókutya. :-( Aztán este meg pláne nem volt jó, lefekvés után megrágta a net kábelüket, és sikerült teljesen használhatatlanná tennie. Emes nem szidta le kellőképpen, de azért azt mondta, hogy alaposan megdorgálta érte. Ja és napközben meg volt egy kis papucs kóstolgatás is, de az nem volt komoly. Hamar észrevette és ki is kapott érte.

Zuhanyzás után még kicsit ráhozta hugira a szívbajt, mert amint kiment a fürdőszobából, megint jött a pocaksimi. Ő meg rögtön azt hitte, hogy bepisilt, pedig nemis, csak szimplán örült neki. :-)) Hugi végigjárta a folyosót, hogy hol a pipi, de szerencsére nem volt sehol sem.

A vasárnap már lényegesen nyugisabban telt. :-) Bár még nagyon melegük volt, de már nem volt semmi csínytevés. Egyszer felhívtak, hogy Szupi össze-vissza rohangál a nappaliban és nyüszög és nagyon izgatott, nem tudja mi a baja. :-) Nem tudom, egyetlen tippem a cica volt, nagyon szereti a cicákat, attól szokott ennyire izgatott lenni. Mondta is rögtön, hogy szembe van egy cica az egyik ablakban, azt gondolta ő is az izgatottság tárgyának, és tényleg azért volt a nagy felhajtás. :-) Itt a tettes...

 kép

Úgy volt, hogy este megyünk Szupiért, de túl későn értünk haza és már mennünk is kellett a Dumaszínházba. Ígyhát félve felhívtam Emesét, hogy még kicsit el kell viselnie a törpét, de kitartás mert igyekszünk utána hozzájuk. :-) Éjfél is volt már mire hazaértünk. Szupi megint körbeugatta a környéket, nagyon boldog volt, hogy végre hazaértünk. Azt hiszem most nemis hányt be. :-)

Nagyon imád játszani az én kis cukipofám. :-) Vettünk neki karácsony után pl egy labdát, ami egy kicsit puhább gumis fajta, és mikor odaadtuk neki, nem lehetett elvenni tőle. Csak ugrált utána, meg szaladt és elkapta. Aztán meg lerakta maga elé és megbökte az orrával. Olyan aranyos... :-D

Aztán egyik nap reggel vettem volna fel a zoknim és elszakadt a sarka, mert már nagyon kopott volt. Hírtelen ötlettől vezérelve levittem Szupinak. Mondanom sem kell, hogy azóta is nagy kedvence a zokni. Rágja, rázza, húzgálja meg szaladgál vele, mikor megtalálja fél nap után újra.

Egyik reggel felvettem egy másik ugyan ilyen színű zokni párt, és Szupi meg volt őrölve érte, mindenáron le akarta szedni rólam. Én meg először nem értettem, hogy mi baja, de aztán rájöttem, hogy ugyebár az az ő zoknija...  :-)) Én buta meg el is felejtettem, hogy már nekiadtam egyet belőle, és most követeli ami az övé, úgyhogy visszaballagtam és felvettem egy másik párat.

Van egy másik kedvenc is, ami egy olyan kiscipő formájú rágóka, amit meg is ehet a kutya. Nagyon jó ötlet volt, ezt is az eladó ajánlotta a boltban, mondván hogy neki is van kicsi kutyája, ami imádja ezt a rágókát. :-) Órákig elrágódik rajta, csak lefekszik vele az asztal alá vagy a fotel mellé és rágja. Mondjuk a képen épp kérdőn néz rám, mert olyan sokáig tartott amíg a fényképezőt előszedtem és bekapcsoltam, hogy már elkezdte érdekelni mit is csinálok.

Tegnap este Szupi fülei már néha felálltak, eddig csak olyan kis lekonyulósak voltak és mondta is a tenyésztő hogy ha 3-4 hónapos koráig nem állnak fel, akkor már lehet hogy lekonyulósak lesznek. De én még reménykedem, mert ma reggel is a séta után már az egyik füle felállva maradt, a másik meg lekonyult. :-D Olyan aranyos volt, de nem sikerült róla képet csinálni.

Ma reggel sikerült képet csinálni a félig felálló fülü Szupiról. Nem a legjobb minőség, de nagyon aranyos. :-D

Múlt csütörtökön Szupit elvittem a 3-dik kötelező oltásra. Egész jól viselte, most nem nyüszögött annyira utána, mint a múltkor. Megkérdeztem a dokit a szobatisztaságról is és azt mondta, hogy még nagyon kiskutya, meg fogja tanulni a rendet idővel. Az is természetes, hogy még nagyon sokszor pisil egy nap. Szóval még van remény. :-)

 Viszont nem tudom hogy mi lesz most, mert pár napig nem szabad kivinni Szupit sétálni, mert az oltás legyengítheti kicsit a szervezetét. Nem viselte nagyon jól a dolgot és már akkor este könyörgött hogy menjünk ki. Szóval kivittem a teraszra a nagy hóra kicsit és nagyon örült neki. Szaladgált és ugrabugrált a hóban, olyan aranyos volt. Kár hogy nem lehet ilyenkor lefotózni, mert össze-vissza ficánkol és nem marad egy pillanatig sem egy helyben. Egész jól átvészeltük azt a pár napot amíg nem mehettünk sétálni. Bár nagyon könyörgött, hogy menjünk ki.

Aztán hétfőtől megint kivittem reggelente és esténként is. Nagyon örül neki, imád kint lenni. A cicánkkal, Marcival próbálom összeszokatni, de még nemnagyon megy. Ha meglátja a Marcit akkor először megtorpan, aztán meg szaladna utána. Marci meg menekül és mikor Szupi sarokba szorítja akkor meg pofozgat a kutya felé, de csak a levegőben.

 Szóval még nem felhőtlen a kapcsolatuk, de remélem idővel összebarátkoznak. :-) Tegnap reggel összeengedtem őket a garázsban, de megint csak az volt, hogy Szupi kergette Marcit ő meg menekült. Mikor megálltak néha akkor meg Szupi közeledett volna, és csóválta a farkát is, de Marci nem találta túl jó ötletnek és csak pofozott a levegőbe.

Mostmár feláll mindkét füle Szupinak. :-) Azt hittem hogy nem fog, mert csak lekonyulva láttam mindig, és mikor hegyezte a fülét, akkor is csak félig állt fel. Aztán a hét elején már néha mindkét füle felállt, és a legtöbbször az egyik állt, a másik meg lekonyult. :-) Úgyis nagyon aranyos, és már bele is törődtem, hogy így is nagyon ari lesz. Aztán végül mostmár tuti hogy állni fognak a fülei.

Szupi 3 napja megtanulta hogy kell lejönni a lépcsőfordulóból, ami csak 3 lépcsőfok. :-) Előtte csak nyüszögött, mikor le akart jönni, mert persze felmenni fel tudott, de le már nem. Nagyon aranyos volt, csak nézett lefelé és próbált volna lemenni, de nem volt elég bátor hogy le is másszon.  Aztán addig addig hivogattam, játékkal csalogattam, hogy egyszer csak leugrott 1 fokot. Nagyon örült magának és fel volt bátorodva a sikerén, úgyhogy megpróbálta a következő lépcsőfokkal is és a végén le is jött. :-) Aztán még megcsinálta párszor, szerintem neki is tetszett.

Tegnap pedig mikor párszor felszaladtam az emeletre akkor mindig elindult utánnam, de csak 3-4 fokot jött fel először. Aztán egyszer csak mikor visszafelé mentem, látom hogy már a közepén van a lépcsőnek. Nagyon csóválta a farkát mikor meglátott, de lefelé persze nem ment. Levittem ölben. :-)) Pár alkalom után pedig már teljesen fel is ment az emeletre és mostmár le is hagy. Mire én felérek, ő már fent vár és nagyon örül magának.

Szupi nagyon sokat nőtt, úgyhogy mostmár úgy gondoltam ideje felrakni róla képet. :-)

Ebből a képből az kiderül, hogy lekonyulós fülüek vagyunk még mindig. Nagyon ari szerintem.

Itt meg a lépcsőfordulóban fekszik, ahol korábban még simán be tudott bújni, mostmeg már kicsit nehezebben.

Volt 2 izgisebb kutyás találkozásunk is a héten. Egyik alkalommal a szomszéd németjuhász szabadult ki a kenelből és rohant felénk ugatva. Tudni kell róla, hogy sokat van bezárva és utálja a macskákat pl. Szóval jött Szupi felé ugatva, ő meg rohant visitva felém és fel is kaptam az ölembe. Dodót meg rögtön visszahívta a gazdája, és el is rohant. Így nem tudtak közelebbi barátságba kerülni, de majd legközelebb. Szupi úgy remegett az ölemben, mint a nyárfalevél. Dodó az emberekkel egyébként barátságos, szóval lehet hagyni kellett volna, hogy odajöjjön és megszagolja Szupit, de nagyon megijesztett, mikor ugatva közeledett.

Másik pedig, mikor a szembe szomszéd nagyon jámbor nagykutya szökött ki. Ő egy óriás schnaucer méretű, rövid szőrű fekete kutya és még hozzám is alig mer odajönni, Szupihoz se mert odajönni, csak messziről, behúzott farokkal, lesütött fejjel szaglászott felénk. Aztán odajött hozzám, megsimiztam a fejét és akkor már Szupihoz is odament megszagolta, Szupi meg visítva menekült a bejárati ajtó felé. A szomszéd kutya meg ment utána, Szupi nagyon félt, úgyhogy felvettem az ölembe, a kutyusért pedig átjött a gazdi, mert nem akart hazamenni.

A végére itt egy mai sétálós kép:

2010.02.04.

Szupi a napokban kicsit bátrabb volt az idegenekkel szemben. Tegnap reggel egy fiatal lány ment iskolába, mikor Szupi észrevette. Még messze volt, úgyhogy elkezdett ugatni, és mikor közelebb ért, felém szaladt és ugatott is. Aztán a lánynak tetszett a kiskutya és meg akarta simogatni, úgyhoy lehajolt. Erre Szupi felbátorodott és felé ment lelapított fülekkel és nagy farkcsóválással, de aztán mégis megtorpant és hátrált kicsit meg vakkantott párat. Ezt még megcsinálta párszor, közben a lány csak a fejét érte el kicsit aztán ment tovább. 

Este a szomszéd nénivel találkoztunk, aki szintén meg akarta simogatni Szupit. Neki már sikerült is, mert Szupi odament hozzá némi hátrálás és vakkantás után és nagyon örült  hogy valaki megsimogatta. 

Másik változás még hogy reggelente, amíg én készülök, Szupi addig eszik és mivel hamar befejezi, hamar elkezd nyüszögni, hogy foglalkozzak vele. De tegnap és tegnap előtt nem volt egy hangja sem. Először csodálkoztam is, és azt hittem hogy rosszat csinál azért van olyan csendben, de mikor megnéztem nem csinált rosszat. :-))

És most néhány kép azért hogy mindenki lássa mekkorát nőttünk.

Nagyon sokat nőttünk, nem igaz? :-D Még mindig a lépcsőforduló a kedvenc fotózási helyszín. Ez persze azért van, mert itt kicsit nyugton marad és tudok olyan képet csinálni róla, amin nyugton marad és a kép nem lesz bemozdult, vagy éppen olyan, hogy Szupinak már csak a fenete van rajta. :-D

2010.02.06.

Tegnap kicsit rossz napunk volt. Úgy kezdődött, hogy kint nem volt kaki, csak reggeli előtt bent. Aztán megkapta a reggelit én meg felmentem öltözködni. Nagyon nyavajgott, meg nyüszögött nekem. Mikor mentem le akkor meg már csak a szagot éreztem először, hogy itt bizony megint van valami... Ráadásul kicsit sikerült szét is kenni... :-(( Ez pedig nem olyan menjünk ki mert nagyon kell nyüszögés volt, így letoltam érte hogy nem szabad ilyet. Délután meg mikor hazaértem bent játszottunk kicsit és sikerült neki mégcsak nemis a papírra pipilni, csakúgy épp ahol volt, puff már le is "guggolt"  és csorgatott. Semmi szaglászás meg keresés, vagy ilyesmi... Ezért is letoltam. Aztán mondjuk egy jó pont, hogy nyüszögni kezdett, mikor kellett neki, így mentünk gyorsan sétálni. Séta közben pedig mindig arra ment amerre nem volt szabad, összeszedett minden vackot, ahh szóval nem bírtam vele. :-( Séta és vacsi után már minden ok volt, nagyokat játszottunk aztán fél9-9kor már úgy aludt mint a bunda. Játszás közben sikerült róla még pár képet csinálni, és azt vettem észre, hogy egyre jobban hasonlít egy Westie-hez. :-D Mármint egy felnőtthöz, mert avatatlan szemek mindig megkérdezik, hogy milyen fajta, pedig szerintem már kis korban is látszik rajta. Én legalábbis látom rajta. :-))

2010.02.20.

Szupi múlt csütörtökön megint doki bácsinál volt. Ez már az első veszettség elleni oltása volt. Nagyon jól viselte, szerencsére keveset kellett várni, hamar bementünk és túl is voltunk rajta. Azért Szupi próbált kicsit barátkozni a dokival, ugyanis mikor az asztalon volt, a doki magyarázott és közben a keze az asztal szélén volt, Szupi meg odasomfordált és elkezdte nyalogatni. :-)) De ettől függetlenül megkapta a szurit, és csak kicsit nyüszögött. Nagyon jól viselte, még az előzőnél is jobban. :-) Az utat sokkal rosszabbul viselte a szurinál. Beraktam a kis dobozba és oda - vissza végig nyüszögtet az utat. :-(

Hát nem aranyos? :-) :-) Még múlt pénteken is volt hó, akkor ült meg kicsit a hó tetején és le is tudtam fotózni.

2010.03.02.

Mostanában sok kutyás találkánk volt. :-) Egy nagyobb testű fekete-fehér kutya jött pórázon egyik nap pl. a gazdival. Szupi először nézte és nem mozdult, aztán a másik közeledett és Szupi először megijedt és elrohant, aztán visszajött. A másik kutya (már nem emlékszem a nevére) meg mindenáron oda akart jönni, de a gazdi nem engedte, mert sokkal nagyobb és harci kutya jellegű, aztán bizti ami bizti.

Volt egyszer egy kisebb testű is, amit meg Szupi ugatott nagyon, a kutyus pedig nagyon félt tőle. A gazdi fel is vette, mert azt mondta hogy mindenkitől nagyon fél. Kis harcias volt Szupi...

Egyébként meg nagy ravasz a kis drága, mert már rájött arra is, hogy a kerítésen belül ugató kutyáktól nem kell félni. :-)) Nagy peckesen ugrándozva sétál oda ahhoz a kerítéshez szemben, ahol már ismeri a kutyát is. Aztán meg bedugja az orrát a kerítésen és összedugják az orrát a benti kutyussal. :-D Meg ugyanezt csinálja a másik szomszéd kutyussal, aki pedig óriás snauzer méretű, de még kölyök kutya. Pedig mondom neki, hogy leharapja az orrát, ha bedogja, de nem hallgat rám.

 2010.03.12.

Tegnap előtt jöttem haza a síelésből, 4 napig voltam távol és Szupi teljesen meg volt huzatva mikor meglátott. Ugrált, folyton bepisilt örömében, úgy csóválta a farkát és a fenekét is, mint még sose. :-D Olyan aranyos volt. Mentünk rögtön sétálni mert már kb annyi volt az idő és nem akart rögtön szaglászni hanem csak rám ugrált továbbra is. :-) Én kis drágaságom :-))

Mikor hazaértem és megláttam Szupit el voltam ájulva, mert olyan bozontos volt a szőre, meg olyan elhanyagoltnak tűnt szegénykém. :-( Azt elfelejtettem mondani, hogy minden nap ki szoktam kefélni a bundáját. :-) Meg szerintem nőtt is a szőre, mert mostmár kezd olyan hosszú lenni, hogy ilyen forgók alakulnak ki a hátán. :-)

 2010.03.18.

Nagyon nagykutyák lettünk az elmúlt 1-2 hétben. Napról napra növöget Szupi, és emellett a szőre is nagyot nőtt. Az előző 2 időponthoz mellékelt képeken is látszik. :-) Szóval el is gondolkoztam rajta, hogy mostmár ideje lenne elmenni lenyíratni, de még nem találtam ki, hova kellene vinni.

Történt egy nagy dolog is Szupi életében, mégpedig kedd óta egyedül van otthon míg én dolgozom. Remélem nem fogja megviselni. Eddig még bezárva hagytam a kis kenelbe, mert még nincs megoldva hogy nagyobb helye legyen, de hétvégén erre is sort kerítünk. Nagyon boldog mikor hazaérek, és mindig óriási pisifolt fogad az újságokon. :-) Kedden kibírta nagydolog nélkül, de tegnap nem. Nem volt szerencsére nagytakarítás belőle. :-)

2010.03.26.

Szupi imád kint lenni a teraszon és a cicával játszani. :-) Nagyon tudja gyomrozni meg kergetni is. Amikor aztán Marci (a cica) megunja a molesztálást, fogja magát és az ablakpárkányra ugrik, vagy csak a kerítésen kívül a járdára fekszik amitől meg teljesen meg van őrülve a kutya. :-) A kis hamis, nagyon nagyfranc!

2010.03.29.

Szupi kutyakozmetikában volt pénteken. :-) Az utat kevésbé jól viselte, de aztán már minden ok volt. A csaj is szimpi volt és egy teljesen új kiskutyát varázsolt nekem. :-D

Annyira szép lett, hogy nem tudok betelni vele. Már nagyon kellett a fazonigazítás. Itt van egy előtte-utána kép és még néhány az új fazonról:

Szerintem annyira jó lett. :-) Azt mondta a csaj, hogy egész jól viselte az egészet, kivéve a szárítást, a hajszárító a legfőbb ellenség! Mostmár rendszeresen fogom vinni, nem hagyom, hogy ennyire megnőjön a szőre.

2010.04.06.

Húsvét hétvégén voltunk otthon a szülőknél. Nem lévén jobb ötletünk, elvittük haza Szupit is. Kicsit féltem tőle, hogy mi lesz az utazással, nem-e fog végig nyüszögni, de semmi gond nem volt. A felénél volt egy kis nyafi, megálltunk, kicsit sétáltunk volt pipi is aztán mentünk tovább. A hordozkában aztán találtam valami kis hányás nyomot, bizti azért volt a nyafi. Pedig reggel direkt nem adtam neki enni, hogy ne legyen gond. Összességében nagyon jól viselte, és jókutya volt. :-)) Aztán megérkeztünk, mindenkivel összebarátkozott, megvolt a simi is és kapott enni végre. Nagyon jól viselkedett, nem pisilt sehova. Délután elmentünk nagyihoz is. Ott is van egy keverék közepes testű kutya, a Morzsi. Nemigazán jöttek ki egymással, Morzsa először morgott rá, mikor közel engedtük, aztán már nem morgott de nem hagyta békén. Inkább ölben volt Szupi, bizti ami bizti. :-) Nagyon tetszett a nagyszülőknek is a kis törpém. :-) Este felé már nagyon el volt fáradva, mert szinte semmit nem aludt napközben, úgyhogy már a legnagyobb zajban és bárhol képes volt aludni. Meg is örökítettem ezeket a pillanatokat, bár sajnos nem a legjobb minőségben.

Nagyon aranyos volt, kereste azért a helyet, ide-oda ment feküdni, úgyhogy ez sem volt igazán sok alvás. Kis "édipofa". Estefelé még elvittük egy hosszú sétára, hogy elvégezze minden dolgát (ami sikerült is), és mentünk a nagynénémhez aludni. Ja egyébként a sétákkor az öcsém kezében volt a póráz, nem lehetett kihagyni egyetlen sétából sem. :-) Nagyon lelkes volt. Még azt is a lelkemre kötötte, hogy másnap reggel mikor megyek sétálni, feltétlen szóljak, mert ő is akar jönni.

Este szerencsére semmi gond nem volt, szépen megkajált és már nem pisilt sehova sem. A hordozkának a tetejét le lehet venni (párom szerint cabrosítani lehet :-D) és abban aludt éjszaka. Nem volt semmi nyüszögés sem lefekvéskor és az éjszakát is végig aludta. Meg is volt dícsérve érte  Reggel 7kor mentünk le, hívtam Levit is és még annyi pipi sem volt fent, mint otthon szokott. Szóval büszke voltam az én kis kutyulimra. :-) Reggel séta után kaja, aztán mentünk át anyáékhoz, délelőtt Levi játszott Szupival, jól elvoltak, meg azért aludt is megint egy kicsit. Ebéd után indultunk haza. Visszaúton még annyi nyüszögés sem volt, mint odafele, meg sem kellett állni. Hamar otthon voltunk, aztán felszabadult rohangálás a megszokott sétaúton és  vacsi után nagy-nagy alvás vette kezdetét. :-D Jó volt a hétvége és az otthoniak is azt mondták, hogy vihetjük máskor is, mert nagyon jó kutyák voltunk.

 2010.04.14.

Szupi a múlt héten már a konyhába volt átköltöztetve. Nagyobb helye van, viszont át kellett szokatni oda. Ott eszik, iszik, alszik, és még van neki újság is lerakva. Először nagyon furcsa volt neki és mikor meglátta, hogy öntöm a "bogyót" a tányérjába, szaladt a nappali felé, mert ugye ott kapta azelőtt. Aztán csodálkozott, visszajött és megette a kaját a konyhában. Először nyüszögött és nem értette, hogy mi van, miért nem mehet a helyére, de elfogadta a helyzetet.

Napról-napra egyre jobban feltalálta megát és már a 2. napon kiszökött, persze nem tudom hogy mikor a nap folyamán. :-) Hazaérek, nyitom az ajtót erre a kutya meg ott ugrándozik nekem, amint nyílt az ajtó már dugta is ki az orrát. :-)) A meglepetéstől el is felejtettem leszidni és már rohantunk ki sétálni. Másnap aztán odatámasztottam egy dobozt, hogy ne tudja eltolni a rácsot, de akkor is sikerült neki. Nem tudom hogy csinálja, még nem jöttem rá. Aztán próbálkoztam azzal, hogy másképp raktam oda a dobozt hátha jó lesz, de nem... Vasárnap végül meguntuk ezt a folyton kiszökést és odaerősítettük az ajtófélfához a másik végét a rácsnak, ahol Szupi mindig kiszökött. :-D (Így már nem ment neki.) Merthogy az történt, hogy elvittük a szelektívbe az összegyűjtött üveget, palackot, ami kb 10 percnél nem volt több és mire visszaértünk Szupi már kint volt a helyéről.

2010.04.16.

Tegnapelőtt kimostam Szupi fekhelyét és addig a hordozkában aludt leszedett tetővel . Mikor megszáradt a rendes helye és összeszereltem-, visszaraktam a helyére a hordozkát akkor belefeküdt és ki se akart jönni. :-)) Jaj nagyon szeretjük ám a kis hordozkánkat. :-D

2010.04.18.

Tegnap találkoztam a barátnőimmel és már régóta mondják, hogy eljönnének Szupit meglátogatni/meggyomrozni kicsit, de eddig nem tudtuk összeegyeztetni. Így eldöntöttem, hogy elviszem hozzájuk. Ritánál találkoztunk és szerencsére nagy belső udvara van a háznak, ott elmertem engedni Szupit. Játszottunk vele, rohangált, kergette a galambokat. :-D Olyan rohangászást levágott, hogy öröm volt nézni. Aztán egy lakó lekiabált, hogy azonnal vigyük ki onnan a kutyát, így elvittük a ház mögé, ahol szintén van nagy elkerített rész. Ott is nagyokat szaladgált. :-D Elég rossz volt viszont, mert nem akart visszajönni amikor hívtam. Ott már sok járókelő volt és mindenkivel elment messze és nemis jött vissza ha hívtam, úgy kellett érte menni, vagy visszairányították az emberek akikkel elindult.

2010.05.

Odafelé megint ügyes kutya volt, mert nem nyüszögött, nem ugatott, nagyon jól viselkedett. Most meg se kellett állni, viszont sajnos most is behányt kicsit a vége felé. .-(

Az otthoniak nagyon örültek nekünk és mikor felmentünk a lifttel, sétáltunk el az ajtók előtt, Szupi szaglászott mindegyik ajtó előtt és mikor a miénk elé értünk akkor ott "felcsillant" a szeme és nagyon elkezdte csóválni a farkát! :-)) Aztán elkezdett ugrálni az ajtó előtt és már alig várta hogy kinyissák. Volt nagy örülés és fark csóválás, mikor meglátta a többieket.

Mostmár nem voltunk annyira érdekesek, mint múltkor mert mostmár Levi se jött velünk reggel sétálni. 

2010.05.19

Az elmúlt pár napban próbálgattam Szupit póráz nélkül sétáltatni. Lementünk a kertbe és ott levettem róla. Nagyon aranyos volt és nagyon boldog, mert ebben a vacak, esős időben mindig csak rövidke kis sétákra mentünk. :-( Először csak rohangált fel-alá, aztán hozám is odarohant és nagyon összeugrált. :-) Ha hívtam akkor jött, szaladtunk együtt is, lefeküdt néha a fűben és pihent. Nagyon aranyos volt és boldog! :-D Aztán megmutattam neki, hogy hogy kell botot visszahozni. Mindig olyan ügyesen visszahozza a rohgy rágókáját, gondoltam megmutatom neki a botot. Hát öööö.... :-D Igazából a bot annyira tetszik neki, hogy mikor eldobom, lelkesen elszalad érte és szalad is vissza vele, de fél méterrel előttem lefékez és visszafordul. Jó messzire elszalad vele, lefekszik és elkezdi rágcsálni. :-)) Kis piszok! Sikerült pár képet is csinálni róla (Na jó ez még pórázas):

2010.05.24.

Nagy nap ez a mai, mert a mi kiskutyánk nagykutya lett. :-) Reggel láttam először pár véres cseppet a konyhában, aztán később még többet. Először elég korainak gondoltam, de már 7 és fél hónaposak vagyunk, szóval belefér, az már majdnem 8. :-) Nagyon nehéz egy bent tartott kutyánál ezt az időszakot átvészelni, mert fel szokott mászni hozzánk a kanapéra, de most nem engedjük, mert összevérez így is mindent. :-( Szegénykém csak néz nagyokat, mikor lerakom és nem érti hogy eddig miért volt szabad felmászni most meg miért nem...

2010.05.20

2010.05.29.

Úgy döntöttem hát, hogy veszek a kutyának valami pelenka félét, vagy ilyesmit. Vettem is egy un. tüzelőbugyit. :-) Nagyon viccesen néz ki rajta, majd holnap csinálok róla fényképet is. :-)

Az én kis drágám már 2 hete megvan és még mindig nem sok hajlandóságot mutat a szobatisztaság iránt. Tegnap pl rögtön reggel rossz helyre pipilt. Meg is dorgáltam érte. Nagyon bűnbánó képet vágott és elvonult a sarokba. Jaj olyan csúnyán nézett rám, pedig mikor letoltam, úgy láttam érti miért van és tudja hogy rossz helyre csinált.

Ide majd jön egy kép a bűnbánó pofiról.

Aztán csodák csodája a reggeli baleset után már minden alkalommal megtalálta a papírt. :-)) Pedig egyik alkalommal nagyon játszott éppen és egyszercsak felpattant, szaglászott, mikor meglett az újság, pisilt is rögtön. :-) Aztán a nagy dolgát is valami hasonló szituban végezte. Akkor is nagyon játszott ill. rágott valamit és egyszercsak azt látom hogy a papíron már végzi is a dolgot. Nagyon ügyes volt és meg is dícsértem érte rendesen. :-) Nagyon büszke volt magára, hogy ennyi dícséretet kapott.

Este elmentünk pórázt venni neki, vagyis mi hámot akartunk, de az eladó inkább azt tanácsolta, hogy nyakörvet vegyünk. (Meg is voltam lepődve ezen, mert én laikusan azt gondoltam, hogy a hám kicsit kíméletesebben tartja vissza a kutyát, és nem ránt akkorát a nyakán ha megindulna. De az eladó azt mondta, hogy amíg kicsi a kutya, addig a csontjai is könnyebben deformálódhatnak, mint a gyerekeknél, mert még nincsenek megerősödve és még növésben is van.) Így kapott egy nagyon ari rózsaszín nyakörvet és egy olyan hosszúra engedhető szalagos pórázat is.

Tegnap nagyon rosszul ment a szobatisztaság. Gyakorlatilag csak késő délután sikerült jó helyre piszkítania, egyébként meg csak rossz helyre. Szegénykém nem tudom, hogy mi lehettett vele, de ma nem találta az újságot. :-( Egyedül talán csak a kaki ment jó helyre a nap folyamán. Pedig 2x ki is vittem mikor láttam rajta, hogy na most fog kelleni neki, de kint meg az volt a baj, hogy a cica érdekesebb volt, minthogy arra figyeljen hogy a dolgát végezze. Szóval a cica nagy franc volt mert mikor elvittem tőle távolabb a kutyust, akkor meg odajött hozzá közel. Ha meg Szupi meglátta, akkor meg uzsgyi neki, elrohant. Szupi meg persze utánna, de azért nem nagyon hagytam hogy kergesse. Szóval ki kell találni vmit, hogy Szupi nyugodtan végezhesse a dolgát.

Pár napja kiviszem ebéd után, de kevés sikerrel. :-( Mostmár a cicát addig bezártam, hogy nyugodtan tudjunk sétálni, de így se végzi kint a dolgát. Nagyon imád kint lenni, szaglászik, rohangál meg minden, de pipi sehol. Amint bemegyünk, rögtön megvan az újságpapír és már a nagy tócsa is rajta. :-) Szóval nagyon kényelmes és a melegben szeretni bent végezni a dolgát. :-) Az utóbbi napokban az is előfordult, hogy bent se találta meg. Szóval még nem megy ez a dolog igazán. Azt is próbáltam, hogy ha kint van akkor kiteszek egy újságot, hogy akkor hátha megérzi a szagot, de nem... Amikor kint van, még túl izgatott és csak szalatgál, meg szaglászik. Lehet ha kicsit megszokja akkor jobb lesz, nem tudom. (Csak remélem! :-)))

Tegnap este végre megtört a jég! Szupi az esti séta alkalmával végre kint végezte "nagydolgát"! :-D :-D Nagyon megdicsértem érte, de úgy tűnt, hogy jobban érdekli a játék és alig hagyta magát simogatni és már szaladt is tovább. De nem baj, én teljes sikernek könyveltem el.

 Ma reggel is sikerült kint végeznie a dolgát. Nagyon imád kint lenni, szerintem ha már rárakom a nyakörvet akkor már tudja, hogy megyünk és már teljes izgalomba van. :-D

 Már 3 hónaposak vagyunk, de Szupi még mindig kint és bent is végzi nagy dolgát. :-(

Nagy fejlődés a szobatisztaság terén, hogy Szupi mostmár 2 napja kint is pisil. :-D Eddig sose, csak a kaki volt kint, de mostmár reggel és este is pipilt kint (is). Végre végre végre! ! !

Már ez óriási dolog, lassan de biztosan haladunk. Az a gond, hogy napközben nincs séta és így még nem lehet azt megcsinálni, hogy az újságot az ajtó elé rakom, majd kirakom, mert addig még nem bírja tartani. Még nagyon kicsi. 

Na miután itt örvendeztem, hogy már kint is van pisi, Szupi kaja után játszott, meg elvolt, kikeféltem a bundáját, szaladgált, aztán kicsit megnyugodott és lefeküdt a lábam mellé, aludt is szerintem. Aztán felébredt és megint játszott és egyszer csak leguggolt az asztal lábánál és már csak azt láttam, hogy pisil. :-(( Nagyon mérges lettem, és leszidtam, Szupi meg csak eliszkolt a konyhába. Visszavittem a pisihez és belenyomtam az orrát, aztán meg kapott a fenekére is. Teljesen elkeseredtem, mégsincs fogalma a dolgokról sajnos. 

2010.01.29

Ma hazaértem 6ra, kivittem Szupit sétálni. Megvolt a kis és nagy dolog is, jót futkároztunk, aztán be a jó melegbe. :-)) Megkapta a vacsit és kis pihi után nagy játszásba kezdtünk. Nagy rohangálás volt, meg sok vizet is ivott. Aztán elfáradt, pihent kicsit, megint játszott és egyszercsak elkezdett kicsit nyüszögni, látszólag minden ok nélkül. Gondoltam egyet és gyorsan magamra kaptam valamit és kivittem Szupit. Gyorsan pisilt és 1-2 percen belül kakilt is. Szóval nagyon büszke voltam rá, és nagyon meg is dícsértem. :-D Az én kis okos kutyulim!!!Később viszont megint sikerült bepisilnie. Nem is értem, olyan volt hogy rászóltam, mert rossz helyre mászott és mikor behúzott farokkal kimászott, akkor rögtön, minden szaglászás nélkül csak pisilt egyet. Nagyon leszidtam érte. Lehet hogy bosszúból csinálta volna, vagy ilyen gyorsan nem kapcsolnak a kutyák? Nem tudom, de azért sikernek könyvelem el a mai napot, mert már jelezte hogy dolga van.

2010.03.02.

Már nagyon jó úton vagyunk, hogy teljesen szobatiszták legyünk. Mire kész lesz a helye kint már szobatiszta is lesz a kis drága. :-) Mostmár mindig van pisi kaki kint, csak az a baj, hogy bent is. :-( Mostmár csak annyit kell csinálni, hogy megszűntetni az újságot teljesen és ha bent sikerül, akkor leszidni. Akkor már sztem rájönne, hogy mi van. Ez tudom, hogy az én hibám, de igyekszem mostmár hamar megszokatni.

2010.03.24.

Ma rájöttem, hogy Szupinak fogalma sincs mi az hogy szobatisztaság. :-( Otthon vagyok betegszabin és az emeleten öltöztem, mikor csengetnek. Szupi lent kolbászolt a nappaliban, és mikor megyek le olyan fura volt. Csóválta a farkát, de kicsit lehúzta a fejét. Azt hittem csak annak örül, hogy nem jött fel utánam és ezért dicsérjem meg. :-)) De sajnos az történt, hogy odacsinált az ajtó elé. :-( Láttam rajta, hogy tudja ez nem volt jó ötlet, de azért kicsit örült is magánk. Kicsit megdorgáltam aztán feltakarítottam és rohantam kifelé. Az a baj, hogy nem szól ha kell vmi, :-S Vagy lehet hogy nyüszögött ő, de nem olyan szólásnak vettem? Lehet...

Egyébként azt figyeltem meg a múlt héten, hogy 5 körül ha kiviszem, akkor tutira kaksizik és pisil is. Reggel viszont mikor én kiviszem akkor már megvolt a kis-, és nagydolog is. :-( Párom korábban kel, úgyhogy ő szokta kiengedni, és általában elvégzi a dolgát. Ez is valami. :-) Viszont este mikor 7 körül kiviszem, akkor is szokott nagydolgot végezni. Hozzá van már szokva hogyha kiviszem, akkor végezze el a dolgát, de ha nem viszem ki, akkor is elvégzi. Tehát már csak az kell, hogy a bentiért nagyon kikapjon.

Imád a teraszon szaladgálni, reggel párom csak oda engedi ki és én is kiengedtem többször.

2010.04.12.

Szupit a múlt héten átszokattuk a konyhai részre. :-) Először kicsit rosszul viselte, és folyton visszarohant a régi helyére, nyüszögött hogy ő nem akar ott maradni, de mostmár szerintem megszokta valamelyest. :-)

Első nap (ez volt kedden) még a hűtő elé pipi és volt nagydolog is a kövön, pedig raktam le neki újságpapírt is. Nagyon mérges voltam, de nem szidtam le, mert elfelejtettem, annyira örült nekem, hogy majd kiugrott a bőréből és csak meg akartam vigasztalni. Szóval elrontottam... :-(

Aztán szerdán már annyit javult a helyzet, hogy nagydolog nem volt, csak kicsi a hűtő elé megint. Későn mentem haza, úgyhogy örülök hogy legalább a nagydologgal megvárt. :-)

Csüt. meg egyenesen oda voltam érte, mert a pipi az tökéletesen a papírra ment és egy csepp sem volt mellette, a nagydolog meg természetesen sétakor volt! Péntek meg ugyanez, ezzel megtanulta mi a dörgés. Most még mindig az a lépés van hátra, hogy nincs papír és leszidni ha bent piszkít.

Hétfő

Reggel nagy örömmel fogadta a gazdit. Ment a farkcsóválás és az örülés. :-) Kicsit játszottam vele, aztán elszaladtam venni neki pár dolgot. Vettem neki egy kiskefét, hogy szépen tudjuk tartani a bundáját és mert hozzá kell szokatni hogy majd később is szeresse. Aztán kapott egy másik rágókát, ami rongyból van. Ez azóta is nagy kedvenc lett. Hazaértem és annyira örült nekem, hogy majd kiugrott a bőréből. Annyira más mint egy cica, régóta szerettem volna kutyust és nagyon örülök, hogy végre van. :-)

Megkapta a játékát és annyira örült neki, hogy más nemis érdekelte (kb egy fél óráig :-)). Harapgálta harapgálta és bevitte az alvóhelyére, aztán ott addig rágcsálta míg el nem aludt. Olyan kis aranyos volt. Mikor Szupi felébredt szépen eljátszott kicsit, aztán hamar megunta és elkezdett nyafogni. Kicsit hagytam aztán odamentem hozzá, megsimogattam megszeretgettem aztán megkapta az ebédjét. Kicsit evett belőle de nem sokat. Remélem elég neki és nem lesz éhes. Este már kicsit többet evett és mindig sikerült az újságpapírokra piszkitani. :-) Nagyon ügyes az én kiskutyám. Azt hittem sokkal nehezebb lesz megszokatni vele, hogy az újságra csináljon. Késő este mikor "apa" hazaért úgy örült neki Szupi hogy ő is azt mondta, hogy nagyon jó ötlet volt egy kiskutya. Pedig először azt mondta, hogy nem lehet, mert mindent összerág és összepisil, meg csak a baj van vele. Ja és főleg azért nem akarta, mert nagy kutyát szeretne amit kint lehet tartani és nem kell lakásban. De Szupi olyan aranyos, hogy nem lehet neki ellenállni. :-D

Kedd

Ma már egész nap együtt voltam az én kis aranyos kutyulimmal. Nagyon nyügi volt ma egész nap. Már nem érdekelték a játékai, mikor ébren volt és nem éppen evett akkor szinte végig nyüszögött és hiába próbáltam játszani vele, hiába csináltam bármit, csak egy kicsit sikerült lekötni a figyelmét. :-( Ebédre kicsit mást kapott, mint a "megszokott" (csak 1 napja van itthon) száraz kajája. Kaptam ugyanis egy gyakorlott kutyás ismerőstől egy tippet, mely szerint rizst lehet adni neki. Összekevertem egy kis rizst egy kis konzerves finomsággal. Szupi úgy ette, mint akit éheztetnek és nem kapott enni egy hete. :-P Nagyon ízlett neki, meg is ette mindet. Kicsit játszottam vele és meg is fésültem a kis bundáját, itt az eredmény.

Ugye milyen szép az én kis kutyulim? :-) Délutánra azért kicsit jobb kedve lett, már nem volt olyan nyügi. Kapott egy kicsike kis törölközőt, amit aztán kedvére rágcsálhatott és rázogathatott. :-) Jól elvolt vele végre. Este az etetés után megint kicsit nyöszörgősebb volt, de hamar elaludt. Már csak később, "apa" érkezésekor ébredt fel kicsit, örömködött neki és vissza is ment a kis helyére aludni.

Szerda

Ma meglepően jó volt megint az én kis aranyos kutyulim. :-) Sokkal nagyobb kedvvel játszott és magában is elvolt kicsit, játszott rohangált a kis helyén. Kiengedtem kicsit a helyéről, hagy szaglásszon körbe a nappaliban és a konyhában. Egyenlőre csak ennyit. Nagyon odáig volt hogy kint lehet, peckesen rakosgatta a kis mancsait ahogy lépkedett. :-) Aztán egyszer csak a konyhában szaglászott-szaglászott, mikor hirtelen legugolt és odapisilt. :-( Megdorgáltam érte aztán visszaraktam a helyére. Ez még nem megy azért, pedig tettem le neki újságot is, de túl messze volt tőle, még tanulni kell. Egyenlőre úgy tűnik, hogy mikor a helyén van, ügyesen megkeresi az újságot, szaglászik és csak arra piszkít. Viszont ha nagyobb szabadságot kap akkor nem tudja hol az újság. Arra kell majd valahogy megtanítani, hogy akkor is keresse meg az újságot ha messzebb van. Aztán meg persze ha nem lesz újság akkor meg jelezze, hogy ki kell mennie. (Sóhaj) Ettől még kicsit messze vagyunk.

Csütörtök

Ma elég sok dolgom volt, elmászkáltam délelőtt és délután is kicsit. Úgyhogy a szobatisztaságra nevelés kicsit megrekedt. Ma csak kicsit volt kint Szupi és nem piszkitott sehova, de 2x is mellé sikerült valahogy a helyén. Úgy tűnt mintha keresné a szagot, aztán ahol nem volt újság, oda pipilt. :-( Nem tudom miért sikerült így, de megdorgáltam érte. Úgy meg volt szeppenve, hogy azt hittem már nemis szeret. :-(( Csak ült az egyik sarokban és nézett a nagy szemeivel.

A délután még rosszabb volt a helyzet, ugyanis elmentünk a doki bácsihoz és kapott egy szurit. :-( Ameddig csak vizsgálta és simogatta a doki, addig semmi baj nem volt, de mikor megszúrta, alig akart nyugton maradni. Nagyon sírt már közben is és még utána is egy darabig. Teljesen meg volt lepődve szegényke, úgy sajnáltam. Nem akart megmozdulni sem, csak állt és nézett, jaj nagyon megbántam hogy én vittem el. Mostmár tuti elvágtam magam nála. Mikor hazaértünk csak lefeküdt a kosarába és nemis csinált semmit. Hívtam, hogy jöjjön oda hozzám és nem jött, még kicsit hátrált is. Szegényke... A doktor bácsitól kaptunk egy kis finomságot a nagy riadalomra, az már tetszett neki. Kb fél óra múlva meg már úgy örült nekem, mint azelőtt. :-) Aztán vacsorát is úgy megette, hogy nemis maradt egy szem se a tányérjában. Minden rendben volt akkorra.

Péntek

A mai nap a tanításé volt. Próbáltam megértetni Szupival, hova kell végezni a dolgát. Ez nem volt egész felhőtlen, mert a kis helyén mindig jó helyre csinál, viszont ha kiengedjük onnan és az egész nappali-konyha-étkező területen mászkálhat akkor bizony már nem megy olyan jól a "hova is kellene pipilni" dolog. :-( De minden kutyás ismerős azzal nyugtat, hogy még nagyon kicsi, meg fogja tanulni. A nap végére már sikerült elérni, hogy ha láttam rajta hogy keresi a helyet, és akkor odahívtam az újságra, akkor oda el is végezte a dolgát. :-) Nagyon elfáradt estére, nemis kellett sokáig altatni! Olyan aranyosan aludt.

Tegnap délután kicsit borongós, kicsit hószállingózós nap volt. Izgatottan ültünk autóba és mentünk a mi kiskutyánkért. :-) Olyan izgatottak voltunk, hogy el is tévedtünk egy kicsit, pedig már többször is voltunk ott. :-) Mikor megérkeztünk, 4 aranyos kis westie szaladt felénk. Olyan cuki volt mindegyik, hogy alig tudtunk választani. Felvettünk 1-1 kutyulit és amelyik az én kezembe volt, végül az lett a miénk. Boldogan indultunk vele haza. Hosszú volt az út, még 2 és fél óra volt előttünk.

Nem akart a szállító dobozkában maradni amit vettünk neki, úgyhogy ölben utazott hátul. Néha belement, lefeküdt, fél perc múlva felkelt, kimászott. Kicsit aludt is, de nem eleget. Megitattuk az úton egy kis dobozkából, de 1-1 bukkanónál kicsit jobban beleért az orra a vizbe, mint szerette volna. Kis vizes lett. :-) Az út végén már csak bóbiskolt a dobozban és néha le is csuklott a kis feje. :-) Már csak 10 percre lehettünk, mikor óriási nyüszögésbe kezdett. Próbáltuk nyugtatni, de nem tetszett neki semmi. Nem tudtuk mi baja lehet, azt hittük csak elege van az utazásból. Otthon derült ki, hogy pisilnie kellett és el is végezte a dolgát a dobozba, mert hiába jelzett ő, de még nem értettük mit akar.

Berendeztük a kis helyét és utána már szépen az újságra csinálta. Nagyon fáradt volt, evett egy keveset és el is aludt. Íme a fekhelye és az alvás, amit már a fényképező sem zavarhatott meg.