Hétfő
Reggel nagy örömmel fogadta a gazdit. Ment a farkcsóválás és az örülés. :-) Kicsit játszottam vele, aztán elszaladtam venni neki pár dolgot. Vettem neki egy kiskefét, hogy szépen tudjuk tartani a bundáját és mert hozzá kell szokatni hogy majd később is szeresse. Aztán kapott egy másik rágókát, ami rongyból van. Ez azóta is nagy kedvenc lett. Hazaértem és annyira örült nekem, hogy majd kiugrott a bőréből. Annyira más mint egy cica, régóta szerettem volna kutyust és nagyon örülök, hogy végre van. :-)
Megkapta a játékát és annyira örült neki, hogy más nemis érdekelte (kb egy fél óráig :-)). Harapgálta harapgálta és bevitte az alvóhelyére, aztán ott addig rágcsálta míg el nem aludt. Olyan kis aranyos volt. Mikor Szupi felébredt szépen eljátszott kicsit, aztán hamar megunta és elkezdett nyafogni. Kicsit hagytam aztán odamentem hozzá, megsimogattam megszeretgettem aztán megkapta az ebédjét. Kicsit evett belőle de nem sokat. Remélem elég neki és nem lesz éhes. Este már kicsit többet evett és mindig sikerült az újságpapírokra piszkitani. :-) Nagyon ügyes az én kiskutyám. Azt hittem sokkal nehezebb lesz megszokatni vele, hogy az újságra csináljon. Késő este mikor "apa" hazaért úgy örült neki Szupi hogy ő is azt mondta, hogy nagyon jó ötlet volt egy kiskutya. Pedig először azt mondta, hogy nem lehet, mert mindent összerág és összepisil, meg csak a baj van vele. Ja és főleg azért nem akarta, mert nagy kutyát szeretne amit kint lehet tartani és nem kell lakásban. De Szupi olyan aranyos, hogy nem lehet neki ellenállni. :-D
Kedd
Ma már egész nap együtt voltam az én kis aranyos kutyulimmal. Nagyon nyügi volt ma egész nap. Már nem érdekelték a játékai, mikor ébren volt és nem éppen evett akkor szinte végig nyüszögött és hiába próbáltam játszani vele, hiába csináltam bármit, csak egy kicsit sikerült lekötni a figyelmét. :-( Ebédre kicsit mást kapott, mint a "megszokott" (csak 1 napja van itthon) száraz kajája. Kaptam ugyanis egy gyakorlott kutyás ismerőstől egy tippet, mely szerint rizst lehet adni neki. Összekevertem egy kis rizst egy kis konzerves finomsággal. Szupi úgy ette, mint akit éheztetnek és nem kapott enni egy hete. :-P Nagyon ízlett neki, meg is ette mindet. Kicsit játszottam vele és meg is fésültem a kis bundáját, itt az eredmény.
Ugye milyen szép az én kis kutyulim? :-) Délutánra azért kicsit jobb kedve lett, már nem volt olyan nyügi. Kapott egy kicsike kis törölközőt, amit aztán kedvére rágcsálhatott és rázogathatott. :-) Jól elvolt vele végre. Este az etetés után megint kicsit nyöszörgősebb volt, de hamar elaludt. Már csak később, "apa" érkezésekor ébredt fel kicsit, örömködött neki és vissza is ment a kis helyére aludni.
Szerda
Ma meglepően jó volt megint az én kis aranyos kutyulim. :-) Sokkal nagyobb kedvvel játszott és magában is elvolt kicsit, játszott rohangált a kis helyén. Kiengedtem kicsit a helyéről, hagy szaglásszon körbe a nappaliban és a konyhában. Egyenlőre csak ennyit. Nagyon odáig volt hogy kint lehet, peckesen rakosgatta a kis mancsait ahogy lépkedett. :-) Aztán egyszer csak a konyhában szaglászott-szaglászott, mikor hirtelen legugolt és odapisilt. :-( Megdorgáltam érte aztán visszaraktam a helyére. Ez még nem megy azért, pedig tettem le neki újságot is, de túl messze volt tőle, még tanulni kell. Egyenlőre úgy tűnik, hogy mikor a helyén van, ügyesen megkeresi az újságot, szaglászik és csak arra piszkít. Viszont ha nagyobb szabadságot kap akkor nem tudja hol az újság. Arra kell majd valahogy megtanítani, hogy akkor is keresse meg az újságot ha messzebb van. Aztán meg persze ha nem lesz újság akkor meg jelezze, hogy ki kell mennie. (Sóhaj) Ettől még kicsit messze vagyunk.
Csütörtök
Ma elég sok dolgom volt, elmászkáltam délelőtt és délután is kicsit. Úgyhogy a szobatisztaságra nevelés kicsit megrekedt. Ma csak kicsit volt kint Szupi és nem piszkitott sehova, de 2x is mellé sikerült valahogy a helyén. Úgy tűnt mintha keresné a szagot, aztán ahol nem volt újság, oda pipilt. :-( Nem tudom miért sikerült így, de megdorgáltam érte. Úgy meg volt szeppenve, hogy azt hittem már nemis szeret. :-(( Csak ült az egyik sarokban és nézett a nagy szemeivel.
A délután még rosszabb volt a helyzet, ugyanis elmentünk a doki bácsihoz és kapott egy szurit. :-( Ameddig csak vizsgálta és simogatta a doki, addig semmi baj nem volt, de mikor megszúrta, alig akart nyugton maradni. Nagyon sírt már közben is és még utána is egy darabig. Teljesen meg volt lepődve szegényke, úgy sajnáltam. Nem akart megmozdulni sem, csak állt és nézett, jaj nagyon megbántam hogy én vittem el. Mostmár tuti elvágtam magam nála. Mikor hazaértünk csak lefeküdt a kosarába és nemis csinált semmit. Hívtam, hogy jöjjön oda hozzám és nem jött, még kicsit hátrált is. Szegényke... A doktor bácsitól kaptunk egy kis finomságot a nagy riadalomra, az már tetszett neki. Kb fél óra múlva meg már úgy örült nekem, mint azelőtt. :-) Aztán vacsorát is úgy megette, hogy nemis maradt egy szem se a tányérjában. Minden rendben volt akkorra.
Péntek
A mai nap a tanításé volt. Próbáltam megértetni Szupival, hova kell végezni a dolgát. Ez nem volt egész felhőtlen, mert a kis helyén mindig jó helyre csinál, viszont ha kiengedjük onnan és az egész nappali-konyha-étkező területen mászkálhat akkor bizony már nem megy olyan jól a "hova is kellene pipilni" dolog. :-( De minden kutyás ismerős azzal nyugtat, hogy még nagyon kicsi, meg fogja tanulni. A nap végére már sikerült elérni, hogy ha láttam rajta hogy keresi a helyet, és akkor odahívtam az újságra, akkor oda el is végezte a dolgát. :-) Nagyon elfáradt estére, nemis kellett sokáig altatni! Olyan aranyosan aludt.
